Katonai tiszteletadás keretében búcsúztatták Bánkuty Géza, egykori ’56-os szabadságharcost
Katonai tiszteletadás keretében búcsúztatták Bánkuty Géza, egykori ’56-os szabadságharcost
– Magyarország miniszterelnöke táviratban fejezte ki részvétét
– Végakarata szerint szülőföldjén helyezték örök nyugalomra
Ünnepélyes külsőségek között, a Magyar Honvédség katonai tiszteletadásának keretében kísérték utolsó útjára a gyászoló család, az egykori 56-os szabadságharcosok, az állami és társadalmi szervek képviselői, a sportoló társak, a barátok és tisztelői Vitéz Bánkuty Gézát, 56-os szabadságharcost, honvédezredest, amerikai magyar közéleti vezetőt, nyolcszoros motorkerékpáros magyar bajnokot, üzletembert.
A Fiumei Úti Nemzeti Sírkert ravatalozójában kezdődött a búcsúztatás. A Magyar Honvédség díszőrei álltak a ravatalnál, s a Központi Zenekar gondoskodott a gyászzenéről. Fekete hintón érkezett a Magyar Szent Korona másolata az 56-os Vitézi Lovagrend Világszövetségének vezetői által. Díszőrséget álltak a 48-as Honvéd Tüzérség képviselői, s eljöttek a búcsúztatásra a Magyar Kultúra Lovagrendjének képviselői is, hiszen Bánkuty Géza számos kitüntetése mellett a Magyar Kultúra Lovagja elismerést is átvehette, s emlékére májusban, a IX. Magyar Világtalálkozó nyitónapján a lovagrend Aranyosapátiban kopjafát állított.
Megtisztelte jelenlétével az eseményt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, s táviratban fejezte ki részvétét dr. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Jelen volt több állami és társadalmi szervezet képviselője, többen érkeztek az Amerikai Egyesült Államokból, európai országokból, az elszakadt területekről és természetesen számos magyarországi településről.
A Himnusz hangjai után Tarics Péter felvidéki előadóművész tolmácsolásában Wass Albert: Üzenet haza című verse hangzott el, majd Nagyváradi-Kis Anna moderátor üdvözlete után a Honvédelmi Minisztérium részéről dr. Holló József Ferenc altábornagy, a Kegyeleti Diplomáciáért Felelős korábbi Miniszteri Biztos, címzetes egyetemi tanár, a hadtudomány kandidátusa mondott beszédet.
A barátok, a család és Bánkuty Géza tisztelői nevében dr. Tanka László, a Panoráma Világklub elnöke búcsúzott. Az ausztráliai ’56-os szabadságharcos bajtársak nevében Szmolnik Lajos elnök levelét Bősze József alezredes olvasta fel. Ezután került sor Berta Tibor tábori lelkész ezredes, helynök celebrálásában az egyházi szertartásra.
A ravatali búcsúztatás után a gyászmenet elindult a sírhelyhez. Bánkuty Géza hamvait az 56-osok parcellájában helyezték örök nyugalomra, a Magyar Honvédség Zenekarának dallamaira, s a katonák díszsortüze mellett. A temetést követően a Gyászoló család nevében a feleség, Bánkuty Réczi Ilona adott fogadást a Stefánia Palotában az egykori 56-os szabadságharcosok, sportoló társak, barátok, tisztelők részére, megköszönve a részvételt, s a barátok, tisztelők több évtizedes együttműködését a Bánkuty - házaspárral.
A jelenlévők közül néhányan a Bánkuty Gézához fűződő közös élményeket, emlékeket elevenítettek fel a gyászoló közösség előtt.Rá emlékezett beszédében Szalay Róbert és Strasz László amerikai magyarok, Kurucz György az egykori motorversenyző-társ, Nagy László a honvédség civilszervezetének vezetője és Homola Csaba altábornagy.
Mint többek által elhangzott, Bánkuty Géza 92 esztendős életútja során végigkísérte a magyar történelem eseményekben, fordulatokban gazdag, embert próbáló időszakát. Élete egészét meghatározta az 1956-os magyar forradalomban és szabadságharcban való hősies részvétele, majd menekülése után ’56 közösségeinek és az összmagyarságnak a méltó képviselete és támogatása. Feleségével, a szintén szabadságharcos Bánkuty Réczi Ilonával együtt egész életükben mélyen elkötelezettek voltak ’56 szellemi örökségének ápolása, az összmagyarság összefogásának önzetlen támogatása mellett. Ezen túl a család, a gyermekek szeretete, a róluk való gondoskodás, a barátokkal való kapcsolattartás jellemezte életüket.
Magyarországon és az Amerikai Egyesült Államokban is sokan szerették, tisztelték, nagyra becsülték munkásságát, humanitását, karitatív önzetlenségét. Derűs és boldog, sikeres emberként élte le életét.
A szíve mindig haza húzta: szerette Magyarországot, honfitársait, barátait, gyakran hazatért, s itt is otthonra talált – végakarata az volt, hogy szülőföldjén helyezzék el hamvait. Ez teljesült most a 2018-as esztendő május 24-én bekövetkezett halála után. Vitéz Bánkuty Géza igazi hazafi volt, méltó arra, hogy munkásságát a nemzet, a haza is megbecsülje. Nyugodjék békében!
Czuh János felvételei